A népviselet elemei, öltözetdarabok

A népviselet alapelemeinek olyan egyszerű és az esetek nagy többségében házilag előállítható nyersanyagból készített öltözetdarabok tekinthetők, amelyek a nyelvterület nagy részén ismertek voltak a közeli vagy távolabbi múltban s melyekből magukból teljes öltözetek állíthatók össze.

Ide tartozik a vászonból készített ing, gatya és a nadrág, pendely, szoknya, kötényfélék, övek, a juh szőrös bőréből készített kacagány, bőrmellények, ködmönök, subák, bundák, nadrágok, a gyapjúszövetből készített szűr, zeke, daróc, nadrág.

Ebbe a régi rétegbe sorolhatók azok az öltözetdarabok, amelyeket férfiak és nők egyaránt viseltek. Van olyan terület, ahol egészen a századfordulóig egyforma volt a férfi és a női bőr mellrevaló, a férfi és a női daróc, ugyanez mondható a zekék és más posztókabátfélék nagy részéről. A régi csizmákat és bocskorokat is használta az egész család. 

Az öltözetdaraboknak újabb divatú csoportját alkották azok, amelyek jobbára gyári kelméből készültek, általában bonyolult szabással és elkészítésük többnyire mesteremberek vagy falusi specialisták dolga volt. Ide tartozik a férfi és női pruszlikok, ujjasok sokféle változata (litya, leves, bujka, untercikk, ingbáttya, rékli stb.) a dolmány és a köpönyeg. Újabb voltukat tanúsítja, hogy ezek mind felsőruhák, alattuk megtalálhatók a régies egyszerű ruhadarabok alsóruhaként, a gyári kelméből készült ruhák mintegy rájuk rétegződtek. 

A teljes öltözethez hozzátartoznak még: a fejrevalók (kalap, süveg, báránybőr sipka, koszorú, párta, főkötők, fejkendők), a kendők, a lábbelik, valamint az ékszerek, kalapdíszek, szalagok.