Népmozgások a 18. században

1686 nyarán a Habsburgok által vezetett Szent Liga seregei visszafoglalták Budát Savoyai Jenő herceg vezetésével a törököktől, és megkezdődött Magyarország felszabadítása. Az akkori utazók úgy számolnak be erről az eseményről, hogy az a két év, amíg a háború tartott, többet pusztított Magyarországon, mint az előtte lévő több, mint százötven éves török uralom. Ez azt jelentette, hogy az utazó Buda és Pétervárad között összesen két ép házat talált. A birtokokon iszonyú állapotok uralkodtak. Lakatlanok voltak és benőve őserdő jellegű növényzettel. Munkáskéz nem volt. A törökök ugyanis a visszavonulásnál mindenkit elhurcoltak, aki nem menekült el, a földeket pedig fölgyújtották. Ez volt a fölégetett föld stratégiája. 

A törökök kiűzése után III. Károly uralkodása alatt Magyarország belső, elnéptelenedett területeire szervezett telepítéssel németeket csábítottak. Az érkezőket házzal, szerszámokkal látták el, és néhány évig tartó adókedvezményekben is részesültek. A főleg délnémet területekről bevándorló, elsősorban katolikus vallású családokat tudatosan telepítették le az országban, a köznyelv sváboknak nevezte el őket.

Az ország északi részéből szlovák és magyar jobbágyok is a néptelen alföldi területekre húzódtak. Délről nagyszámú szerb bevándorlás történt. A Habsburg Birodalom egyéb területeiről zsidók is érkeztek. A cigányok létszáma is nőtt. A többségük vándorló életmódot folytatott, de sokan már falvakba telepedtek le. A magyarok után a románok aránya volt a legmagasabb Magyarországon a 18. század végén. Ők is nagy számban vándoroltak be a török kiűzése után elnéptelenedő nyugat-erdélyi és kelet-alföldi térségbe.

Forrás: Történelem 6. - III. MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN
- 25. Magyarország a Habsburg Birodalomban (nkp.hu)

Ha elolvastátok az első részt, oldjátok meg az olvasottak/hallottak alapján az alábbi feladatlapot:  

A németek betelepedése

A német parasztcsaládokat a túlnépesedés miatti elszegényedés, az állandó háborúskodásokkal járó katonai beszállásolások és adók, a fosztogatások, az aszályok és fagykárok miatti éhínségek mellett a Magyarországról szóló hírek is csábítottak: a föld csodálatos termékenysége és a folyók hihetetlen halbősége hallatán egyre többen kerekedtek fel az "ígéret földje" felé.

A magyar határhoz közel lakók gyalog vagy szekéren, a Duna felső folyásának környékéről Ulm kikötőjében gyülekezve tutajon, vagy az ún. Ulmer Schachtel-en hajónak alig mondható tákolmányon ereszkedtek le a Dunán, letelepedésre alkalmas helyet és befogadó földesurat keresve.

De éppen itt jelentkeztek az első nehézségek is. A birtokosok nem tudtak felkészülni a váratlan csapatok fogadására, nem volt számukra elegendő igavonó állat, szerszám, hiányzott a vetőmag... Sokakkal a mocsarak által terjesztett malária és egyéb betegségek, járványok, éhínségek végeztek.

A német telepesek első hulláma III. Károly németrómai császár uralkodása alatt 1722-1726 között tetőzött. Ekkor a Rajna vidékéről érkező mintegy 15000 telepes 46 települést népesített be.

Ezt követte a második betelepedési hullám 1763-1773 között, Mária Terézia királynő uralkodása alatt. A telepesek nagyobb része a szegényebb rétegek közül került ki, ezért ők már nagyobb állami segítséget kaptak. 40000 német telepes érkezett Dél-Magyarországra Stájerországból és a Szepességről, a Fekete-erdőből, Svábföldről, Tirolból és Svájcból, Lotaringiából

A harmadik hullám volt az úgynevezett der große Schwabenzug (1782-1787), II. József uralkodása alatt. Ekkor újabb 7600 német család érkezett elsősorban a Temesközbe.

A betelepítések eredményeképp a 18-19. század fordulóján 1,1 millió német élt Magyarországon. A magyarság aránya a népesség felét sem érte el.

És ennyi számadat után akkor most matekozzunk kicsit:

Az itt látható fájlban matematika feladatokat találtok. Ezeket a feladatokat oldjátok meg KÖZÖSEN, majd a megoldást az alatta lévő linken küldjétek be Liveworksheetsen. A megoldást este fogjuk közzétenni, hogy hozzáférjetek!

Itt tudod beküldeni: